Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye. Máriagyűd története egészen a XII. századig nyúlik vissza.

Az első templomot II. Géza király 1147-ben építtette -, ám fénykorát a XVIII. században élte, amikor az ellenreformáció idején feléledt Mária-kultusz baranyai központjává vált. A máriagyűdi kéttornyú kegytemplom és a kolostor falai között a lelki segítségre szorulók gondozását ferences szerzetesek látták el. A templom Mária-szobra 1712-ből származik. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja. További információ: http://www.mariagyud.hu/.

Kálvária: A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek, a stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek. Szentsír kápolnája műemléki alkotás, stációit égetett mázas kerámiából szintén a pécsi Zsolnay Gyár alkotta. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez. Kicsit feljebb áll a fájdalmas Szűzanya szobra. 1860-ban állították fel. Csend és nyugalom van körülötte. Alkalmas hely az imádságra és az elmélkedésre.

Jubileumi feszület: Korpuszát Kiss György szobrászművész alkotása. Mézes Jézuskának is hívják, mert fészket szoktak verni benne a vadméhek. 1900-ban állították fel a századfordulóra és a magyarság kereszténnyé levésének 900 éves megünneplésére.

Levendulás Ház: a kegyhely és a Bazilika megtekintése után szeretettel várják a zarándokokat és látogatókat a Levendulás Házba, ami a templomtól öt percnyi kényelmes sétával érhető el. Kóstolást, bemutatót és vásárlási lehetőséget is biztosít az őstermelő Polgár Péter és Polgár Anikó. További információ: http://levendula.mariagyud.eu/.

Busszal az autóbusz-állomásról közelíthető meg a Siklós felé közlekedő járattal.