Patkányvárból lett palota, majd Pécs egyik ékköve a 137 éves épület

A Zsolnay-kút mellett, a Munkácsy Mihály és Perczel Miklós utca találkozásánál található Lóránt palota - korábbi nevén Lőwy palota - közel 140 éves. A 19. században megépített impozáns épület sok embernek és üzletnek adott otthont a lassan másfél évszázados pályafutása alatt. Na, de hogy ki és miért építette az egyedülálló épületet? A palota történetének megismerésében, Gyürüs László, a Régi Pécs blog megalapítója segített.

Patkányvárnak csúfolták

Mielőtt még Engel Adolf megépítette volna a palotát a hegyes elrendezésű telekrészre, előtte kevésbé szemet kápráztató épületek foglaltak itt helyet. A régi iratokból kiderült, hogy a palota helyén összesen négy különálló telek volt, melyeken már a török időkben is épületek álltak. A manzárdtetős, barokk stílusú házak az 1800-as évekre elhagyatott, romos épületekké váltak, amiket a helyiek csak “Rattenburg”-nak, azaz patkányvárnak csúfoltak.


Kép

Város első felvonója lehetett itt

Ezt a négy telket vásárolta fel az Engel család és építette rá az akkoriban Lőwy palotaként nevezett épületet 1884-ben. A három emeletes korszerű és stílusában romantikus ház homlokzatán a francia reneszánszra emlékeztető stílusjegyek találhatóak meg. Mindezek mellett úgy hírlik, hogy a város első felvonóját is ebben az épületben üzemelték be.

Sok útikalauz és egyéb feljegyzés szerint a Lóránt palotát a híres bécsi építész, Ludwig Förster tervezte még 1883-ban. Ez viszont gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az építész 1863-ban hunyt el, és ugyan idehaza is több épület köthető hozzá, de Pécsre sosem tervezett épületet. Magát a palotát Engel Sándor és Morgenstern Alfréd tervezte.


Kép

Kicsoda Engel Adolf és miért építtette?

A város egy kiemelkedő alakja volt. A Lóránt palota neve összefonódik az akkori pécsi zsidóság egyik kiemelkedő alakjának nevével, Engel Adolf-éval. Az önéletrajzából kiderül, hogy 1820-ban született Pécsett. Nem az akkori elithez tartozott. Apját fiatalon veszítette el, 11 évesen már batyus kereskedőként dolgozott. A következő években pénzt gyűjtött és különböző vállalkozásokba kezdett, majd megházasodott. 1848-ban beállt a nemzetőrök közé, szolgálta a hazát, és a szabadságharc ügyét. A forradalom elbukott és folytatta tovább életét Engel Adolf, aki egyre nagyobb sikereket ért el az üzleti életben.


Kép

1886. március 29-én, I. Ferenc József a közgazdasági élet terén szerzett érdemeiért “jánosi” predikátummal magyar nemességet és címert adományozott Engel Adolfnak – derül ki a Régi Pécs oldaláról.

Engel Adolf nevéhez sok minden fűzhető élete során, tagja volt több kulturális és művészeti szervezetnek. A Pécsi Dalárda örökös tiszteletbeli tagja volt, emellett ő is kezdeményezte a pécsi nagyzsinagóga építését. Mindezek mellett a város szabad királyi közgyűlésének bizottsági tagja volt, illetve fontos szerepet töltött be a Komló környékén található kőszén feltárásában és annak kiaknázásban.


Kép

Élete során összesen nyolc, négy fiú és négy lány gyermeke született. Közülük Jánosi Engel Berta igazán fontos a pécsiek számára.

Egy 1856-os pécsi telekkönyv szerint a korábban említett négy telket Dr. Lőwy Lipót és felesége Berta vásárolták meg, majd kértek engedélyt az építkezésre. Azonban több írás is azt bizonyítja, hogy ugyan a fiatal házaspár volt feltüntetve a papírokon vevőként, de valójában Engel Adolf volt a palota tulajdonosa és építtetője. Ezt követően lányának, Bertának ajándékozta a palotát. Elkészültekor a Lőwy palota nevet kapta. A káprázatos építmény nevét, viszont 1903-ban Lóránt palotára változtatták.


Kép

Másnak is helyt adott a palota

A Lóránt palota nem csupán lakóinak adott otthont, a földszintjén évtizedeken át vendéglők és kávézók cserélték egymást, míg a tetőtérben kialakított manzárd műteremben fotóművészek dolgoztak.


Kép

Az első világháború után Magyarország déli területei szerb megszállás alá kerültek, ez idő alatt a palota a szerb katonai városparancsnokságának adott otthont.

70 éve gyógyszertár van ott


A következő évtizedekben – és miután a szerbek elmentek – sorra próbálkoztak különböző üzletek talpon maradni a palota földszintjén. Volt ott gazdabank, bőrkereskedés, csemege bolt, sőt még fuvar vállalat is. Ám végül 1950-ben az Aranysas Gyógyszertár költözött oda. A város “nagy patikája” azóta is ott működik.


Kép


forrás: Pécs Aktuál / Régi Pécs blog

Go to the webshop!