Napjaink legfőbb munkahelyi ártalma, a kiégés

Kötetlen baráti beszélgetések során néha elhangzanak olyan tréfás kijelentések, miszerint a “munka ártalmas az egészségre.” És bár a legtöbben viccet csinálunk belőle, azonban akadnak olyan helyzetek, amikor a munkahelyi körülmények valóban pszichés betegségek kialakulásához, például kiégéshez vezetnek.


Mit nevezünk kiégésnek?


A kiégés (angol szóval burnout szindróma) egy olyan tünetegyüttes, ami hosszabb távon fennálló, fokozott érzelmi túlterheltség, stressz következtében jön létre, és testi-lelki-mentális kimerültséget okoz.


Főként a munkahelyi leterheltség következtében jön létre, és sokkal gyakoribb a különféle segítő szakmákban dolgozók (például ápolók, orvosok, szociális munkások, tűzoltók, tanácsadók) körében.


Habár sokan nem veszik komolyan, mégsem szabad elbagatellizálni, ugyanis kezeletlenül súlyos mértéket is ölthet. Akinek az alkalmi terápia nem elegendő, annak érdemes jelentkeznie a Swan Lake Központ terápiás programjába, ahol bentlakásos jelleggel gyógyítják többek között a kiégésben szenvedőket.


Mi vezethet kiégéshez?


A burnout szindróma nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy hosszabb folyamat következménye. Általában olyan emberekre jellemző, akiknek túl nagy elvárásai vannak, és túl nagy lelkesedéssel vágnak bele a munkájukba.


Az első, úgynevezett idealista szakaszban az illető hatalmas motivációval végzi a munkáját, gyakran olyan célokat tűz ki, amelyek nem reálisak. Igyekszik erőn felül teljesíteni, hogy ezzel is kivívja a főnökei és kollégái elismerését.


A realista szakaszban érkeznek a pozitív visszajelzések, ez pedig további erőfeszítésekre sarkallja az érintettet, noha már érzi, hogy lassan eléri teljesítőképessége határait. Ennek ellenére nem enged az elvárásokból.


A stagnálás szakaszába lépve a teljesítmény már nem emelkedik, a pozitív visszajelzések is egyre ritkábbá válnak, emellett az érdeklődés és a nyitottság is csökken.


A frusztrációs szakasz jellemzője, hogy megjelenik a bizonyítási kényszer, ami miatt az érintett egyre több időt szán a munkájára, emiatt háttérbe szorul a magánélete, ami a családi és baráti kapcsolatok megromlásához vezet. Mivel mostanra már minden lelkesedését elveszítette a munkája iránt, ezért a teljesítménye csökken, amit a kollégák gyakran szóvá is tesznek, olajat öntve ezzel a tűzre.


Végül pedig bekövetkezik az apátia, azaz a teljes közöny, amikor az érintettet már semmi sem érdekli. Rutinból, sematikusan végzi a munkáját, nem talál örömöt az életben, a jövőképe is negatívvá válik. Ha eddig nem történt meg, e ponton már elengedhetetlen a szakértő segítség kérése.


Hogyan lehet kigyógyulni a kiégésből?


A gyógymódot mindig a kiégés súlyossága dönti el. Szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, de olykor elegendő a pszichoterápia, hogy az illető megtanulja kezelni a stresszt és változtatni az eddigi életvitelén.


Némelykor a munkahelyváltás is elengedhetetlen, vagy akár egy másik, kevésbé stresszes munkakörbe való átlépés is megoldást nyújthat.


Irány a webshop!