Hunyadi János lovasszobra

A tér oldalában áll a ló és ül rajta Hunyadi. A nándorfehérvári diadalra és a hős halálának 500. évfordulójára emlékezve 1956-ban avatták fel.

Pátzay Pál alkotása. A város elképzelése szerint a Szentháromság helyére került volna, az alkotó azonban a tér dél-keleti részét választotta, mondván: egy lovas szobornak oldalirányból van a főnézete. Az elhelyezés Pátzayt igazolta, hiszen a szobor minden irányból jól látható, azonnal szembetűnik. S hála a szobrásznak: megmenekült a pestisoszlop.

Soha nem késő – még ez a szobor is menthető lenne, ha a lakosság és lelkes képzőművészek lángvágóval és hegesztőfelszereléssel átkomponálnák. Így: Hunyadi János felágaskodik a nyeregben, a városháza felé fordul, hogy azért mindkét lába a kengyelben maradjon – és ha kell, akkor az alkotók itt meghosszabbítják a jobb lábát a buzogányból kalapált bronzdarabbal, a buzogány már úgysem kell neki –, Hunyadi bal kezével félrehajtja az ágyékát védő láncinget, a jobbal pedig hímvesszőjét tartja. Ez természetesen nem nagyobb az antik görög férfiaktok kisfiús fütykösénél, tehát a téren futkosó gyerekek semmi váratlannal nem találkoznak. A szoborban beépített szökőkút üzemel, és a hős a Király utcából kitóduló korzózók feje felett ívben pisil a városháza előtti szökőkútba – hajdanán ebben nem volt semmi rendkívüli; a ló veszélyesen imbolygott, a páncélban a le- és felmászás segítség nélkül nem ment: mindenki így végezte a dolgát. Ezt a szobrot el lehet hinni.
Meleg napokon a szökőkút tele van gyerekekkel, a nagy törökverő emléke szervesen egyesül a város mai életével, nosztalgikusan utal a hajdan a hegyoldalról lezúduló patakok és források utcákat megtisztító áradatára, ugyanakkor – és ez talán a legfontosabb – megszabadít bennünket a hiteltelen, hazug és sematikus eredeti mű terheitől.

Komoly
Pátzay Pál alkotása 1951-ben, a Rákosi kor delelőjén készült, Budapestre szánták, de ott már akkor is szégyellték kitenni, 5-6 évig dugdosták, mígnem 1956-ban sikerült lenyomni egy vidéki város torkán. Hamarosan ki is tört a forradalom.