Francia emlékmű

A Mecsekoldalban, 1908-ban felavatott alkotás a Francia Emlék. Pilch Andor munkája, tetejére a sas a Zsolnay Gyárban készült, anyaga pirogránit.

Felállításának értelmi szerzője és megvalósításának legfőbb mozgatórugója Zsolnay Miklós volt. A napóleoni háborúk idején tábori főkórház volt Pécsett, 1809-1810-ben több mint kétezer katonát ápoltak a város létesítményeiben. Száz évre rá kialakult Magyarországon egy erősen németellenes irányzat, mely a francia kapcsolatépítést szorgalmazta. Ebbe kiválóan bele illett a pécsi műemlék ötlete. Az európai lapokban nagy visszhangja volt az emlékműnek, a franciák persze örömmel fogadták, ellenben a német sajtó ellenséges véleményének adott hangot.

Napóleon csapatai a győri csatában megverték az osztrák-magyar sereget, de ez a nagy N betűvel díszített emlékmű nem a csatáról szól, hanem a barátságról. A pécsi hadikórházban lábadozó francia tiszteket meghívták magukhoz a város művelt polgárai, zenét hallgattak, irodalomról beszélgettek, üzleteket kötöttek, talán még szerelmek is szövődtek a Haupt Gasse (a mai Király utca) palotáinak szalonjaiban.
Ez a romantika, a lázadás és a franciák kora; a pécsieknek a Bécsben székelő királyuknál fontosabb volt a művészet és a nagyvilág. Imádták franciákat.

Komoly
Még a 20. század elején is így éreztek a város nagyiparosai: a művész Zsolnay család (Zsolnay Mauzóleum). A Francia emlékművet Zsolnay Miklós, a szifiliszben elhunyt nagystílű gyáros, nemzetközi kerámia-menedzser és szecessziós szájberpank építtette.

A Főpályaudvarról a 33, 34, 34y, 35, 35y számú buszokkal közelíthető meg, leszállás a Pálosoknál, majd onnan 850 métert kell gyalogolni.