Csontváry Múzeum

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be.

Itt őrzik Csontvári Kosztka Tivadar leghíresebb festményét, a Zrínyi Miklós és a törökök történetét elmesélő Zrínyi kirohanását.

19. századi kúriát látunk görög oszloprenddel, ápolt parkban dézsás pálmákkal, egy kis pázsittal, szépen nyírt sövénnyel; a háttérben a gondos gazdálkodásról tanúskodó melléképületekkel és ólakkal, gémeskúttal. A főépület zavarba ejtő művészisége viszont rendkívüli eseményeket sejttet. A homlokzaton, a kapu fölött két komor szoboralak természetfölötti hatalmak tragikus beavatkozását sugallja, ellenben a tető vidám, piros plüssborítást kapott. A díszkert magas fái csapzottan kornyadoznak, viszont a ház felé tartó jelmezes törökök (feltehetőleg a tulajdonos vendégmunkás kertészei) derűsen tántorognak-bukdácsolnak az érzelmes naplementében. Vélhetően a Zrínyivel támadt munkajogi vitájuk miatt gyülekeznek felfegyverezve az udvaron, ám egyáltalán nem erősíti a tárgyalási pozíciójukat, hogy feltehetőleg teljesen részegek, és hogy a nyírott sövényen és a dézsás pálmákon kívül az udvar meglehetősen gondozatlan. Mit akar a dolgozó, ha látszik hogy trehányul dolgozik?

De hát a gazdával sincs minden rendben: a sövényen nincs átjáró. Rendben van hogy csak jelképes, olyan alacsony, hogy akárki átléphet rajta, de mégis csak a tulajdonos gőgös elhatárolódását jelzi. Aztán csodálkozik, ha a török vendégmunkásai tüntetnek. Ilyenkor az ember valaki máson vezeti le a feszkót; Zrínyi is rárivallt a kertészére – dédunokája, a költő Zrínyi modorában:

Kutyahitű kertész, fattya Mahometnek,
nem szégyelled magad? Locsold meg a kertet;
tudom, hogy a munkát soha nem szeretted,
dolgozzatok, avagy jobb ha hazamentek.

Beszéd közben próbált jó messze maradni, mert minél nagyobb a távolság, annál könnyebb óvni a kompozíció biztonságát. Itt a távolság akkora, hogy ez már nem is beszélgetés, hanem előadás. Zrínyit segíti a kis díszsövény is; láttuk, hogy felismerte a sövény fontosságát: minél ápoltabb, annál biztonságosabb. Ám a fő török egy ennél is fontosabb dolgot ismert fel. Hogy Csontváry szörnyen kibabrált vele, de nem csak vele, hanem Zrínyivel is, és még a nézőkkel is, és ezt a török így fogalmazta meg a szigeti kapitányhoz intézett válaszbeszédében:

Húzhatsz ki a képből, mert a festő bement,
csúful összve föstött múltat, mesét, jelent,
posztmodern módira mindent összve kevert;
ezt mutatom neked, akármit is jelent.
És közben illetlenül feltartotta középső ujját. Ha nem hiszik, nézzék meg.

Komoly
A kiállításon valóban ott van ez a festmény, de nem ez a leghíresebb. Egyelőre. És valóban nem túl feltűnő a monumentális Baalbek vagy a drámai Magányos cédrus mellett. Tomboló színek, gáttalan érzelmek és vad áramlás.

Megközelíthető a Főpályaudvarról 44-es buszokkal, leszállás a Szent István téren.