Klaszterek

Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK) - Közép-kelet Európában egyedüliként - koncentrálja a tudományág ismereteit, kutatásait, fejlesztéseit. A globális tudományos életben és a versenyszférában egyaránt presztízzsel és nemzetközi referenciákkal, hosszú távú együttműködő partnerekkel rendelkező klasztertagok együttesen teljes körű szolgáltatást tudnak nyújtani a megrendelőiknek.

A nagyaktivitású radioaktív hulladék (LLW/ILW, HLW) földtani környezetben történő elhelyezése, nem konvencionális szénhidrogén források kutatása, konszolidálatlan és tömör kőzetek geotermális szempontból való kutatása, CO2 elhelyezés és tárolás, felszín alatti szénelgázosítás (UCG), ritkaföldfémek és más nyersanyagok kutatása, meddőhányók anyagának újrahasznosítása és a mélyépítés földtani és környezeti problémái komoly kihívást jelentenek, K+F tevékenységet, műszer - és módszerfejlesztést igényelnek, amelyekhez elengedhetetlen a szoros együttműködés az egyetemi, ipari szféra, valamint az innovatív KKVk között.

A vállalatok klaszterbe történő tömörülésükkel az alkalmazott földtudományok terén teljes körű szolgáltatást tudnak nyújtani vállalatcsoportoknak, nagyberuházások fővállalkozóinak, nemzetközi összefogással megvalósuló projektek menedzsmentjének. A klasztertagok a termékeiket, szolgáltatásaikat, innovációs és kutatási tevékenységüket magyarországi és nemzetközi szinten egyaránt magas minőségben és kompetitív árakon kínálják.

Az AFK kutatási, szolgáltatási területei között szerepel a nyersanyagkutatás, a széndioxid-elhelyezés kutatás, a radioaktív-hulladék hosszútávon történő biztonságos elhelyezése, az építőipar szakterületén a földtani folyamatokra visszavezethető problémák (pl. belvízproblémák, löszfalomlások) megelőzése, geotechnikai, talajmechanikai vizsgálatok és azok értékelése, a geotermális kutatás, a megújuló és nem megújuló energiaforrások kutatása, a környezetvédelem, környezetvédelmi kármentesítési feladatok, valamint a környezetgazdálkodás és a mezőgazdaság egyes ágazatait (pl. üvegházi termelés) érintő problematikák vizsgálata is.

A BaranyaLand Turisztikai Klaszter 11 alapító taggal alakult meg 2013 novemberében Pécsett. Létrehozásának célja, hogy a régióban tevékenykedő, kifejezetten turisztikai szolgáltatásokkal, vagy azzal kapcsolatos kiegészítő tevékenységgel foglalkozó cégek együttesen javítsák a régió látogatottságát, ezzel támogatva saját vállalkozói tevékenységüket.

A klaszter elsődleges célja, hogy Baranya megyében javítsa a turisztikai szolgáltatások igénybevételét, vonzóbbá tegye az itt található műemlékeket, rendezvényeket, látnivalókat, természeti kincseket. Középtávú célja a régió felzárkóztatása a turisztikai szempontból vonzóbb térségek mellé, illetve hosszabb távú küldetése a régió kiemelt turisztikai desztinációvá emelése. A klaszter későbbi tervei között szerepel, hogy alakítsa az ágazathoz kapcsolódó képzéseket, ezzel biztosítva az egyenletes és magas színvonalú szakember utánpótlást. Prioritás továbbá a határon átnyúló partnerségek kialakítása, mely által átfogó, és egyedi kínálatot nyújtana az ide látogató vendégek számára.

A klaszter céljai kivitelezésének elérése érdekében a menedzsment feladatok ellátására a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát kérte fel.

A dél-dunántúli Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter kialakulását 5 kisvállalkozás együttműködése alapozta meg a 90-es években. A klaszter együttműködési megállapodását 2005. december 10-én írta alá 10 alapító tag, majd 2008-ban első alkalommal 16 taggal szerezte meg az akkreditált innovációs klaszter státuszt. A klaszter szakterülete az egészségipar-, orvosi biotechnológia, ezen belül az in vitro diagnosztikus (IVD) orvostechnikai eszközök fejlesztése, gyártása és forgalmazása.

A klasztertagok tevékenységük során törekszenek a minél teljesebb termékcsaládok hasznosításának megteremtésére. Az egyes termékek közötti magas szintű szinergiát a klaszter szintű együttműködés biztosítja. Az iparági hálózat keretében a hosszú távú cél a ritka betegségek megelőzésére, diagnosztizálására, kezelésére szolgáltatott úgynevezett árva termékek fejlesztése. A termékfejlesztések kifejezetten KKV orientáltak, melyhez a BIB Klaszter tagi összetétele tökéletesen igazodik.

A klaszter minőségi munkáját a kiemelkedő gazdasági eredményeket felmutató klasztertagok sikerei bizonyítják. Több új termék, termékcsalád fejlesztése sikerrel befejeződött, ezek belföldön és külföldön egyaránt keresett termékek közé tartoznak. A tagvállalatok 2012-es árbevétele meghaladta a 7,65 milliárd Ft-ot, a vállalati foglalkoztatottak száma pedig a 300 főt.

A klaszter tagjainak termékfejlesztésre vonatkozó terméktervei kulcsfontosságúak a jövőbeli fejlesztéseik tekintetében, melyek magukban foglalják az IVD immunhisztokémiai termékcsaládot; az IVD áramlási citometriás reagenseket és kiteket; az IVD immunszerológiai reagenseket és kiteket; az IVD laboratóriumi műszereket és fogyóeszközöket; a nagy teljesítőképességű összetett laboratóriumi szolgáltatásokat; az alternatív állat és in vitro kísérletes modelleket; a hasfali műtétek során alkalmazott beültethető szövet erősítő hálókat; a szervezetbe beültethető implantátumok szöveti integrációjának követéses vizsgálatára alkalmas IVD eszközöket; valamint az étrendkiegészítő termékek fejlesztését.

A 2011-ben alakult, mára Akkreditált Innovációs Klaszter Címet elnyert és nemzetközi ESCA „Bronze Label” minősítéssel is rendelkező Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter jelenleg 25 Tagot számlál, a Klasztertagok összes árbevétele mintegy 84 Mrd Ft, alkalmazotti létszámuk több mint 3000 fő. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a régió meghatározó gépipari szervezete.

A Klasztertagok tevékenységei között megtalálható a fémfeldolgozási termékgyártás (autóipari forgácsolt alkatrészek, acélszerkezetek, elektrofilterházak, görgős-láncos pályák, mechanikai biztonságtechnikai eszközök, motor és generátorházak, szerszámházak gyártása), komplett technológiai rendszerek telepítése és karbantartása, villamos berendezésgyártás (érzékelők, fogyasztásmérő szekrények, vezérlő és szabályozó készülékek), gépgyártás-gépi berendezésgyártás (élelmiszer feldolgozási technológiák, hegesztett darualkatrészek, tűzterek/kandallók, fogaskerekek, festéstechnológiai rendszerek, motor és ventillátorok, felületkezelő, galvanizáló és szennyvízkezelő berendezések, gabona feldolgozási technológiák) és a gépjárműgyártás (aluminimum silójárművek, kommunális gépjármű felépítmények), valamint a műszaki felső fokú szakképzés, érdekképviselet, laborszolgáltatások.

A Klaszter tagjai a legmodernebb technológiák alkalmazásával, a szükséges technológiai szabványokkal, ISO minősítésekkel állnak megrendelőik rendelkezésére.

A Klaszter több mint 5 éve közösen meghatározott célok elérése érdekében dolgozik együtt, melyek a külső piaci együttműködés, a Klaszter belső piacának erősítése, közös kapacitáskihasználás elősegítése; a közép és felső fokú gépipari szakképzés fejlesztése, duális képzés megfelelő kialakítása; a tapasztalat és információcsere platformjának kialakítása és működtetése; az innovatív közös termékek kifejlesztése; a networking, azaz további ágazatokkal és klaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer kialakítása; a közös beszerzés elősegítése energia, anyagok, szolgáltatások területén; a közös hazai és nemzetközi megjelenés és képviselet erősítése; valamint a közös erős lobby tevékenység.

A régióban élelmiszeripar területén működő vállalkozások összefogásának, fellépésének, megjelenésének előmozdítása érdekében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara és a Kaposvári Egyetem 2011-ben 11 induló taggal megalapította a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klasztert. Az Induló Klaszter Pályázat elnyerését követő projekttevékenységek számos lehetőséget biztosítottak a klasztertagok hazai és nemzetközi szintű megjelenésére, benchmark tevékenység keretében nemcsak a jó gyakorlatok elsajátítása, de szoros nemzetközi kapcsolat kiépítése is megvalósult a Felső-Ausztriai Élelmiszer Klaszterrel.

A Klaszter, ahogy a neve is jelzi elsősorban élelmiszerrel foglalkozó vállalkozások csoportosulása. A tagok között iparkamara, pékségek, tejüzem és tejfeldolgozó vállalkozások, oktatási intézmény, innovációs ügynökség, informatikai vállalkozás, húsipari vállalkozás, baromfifeldolgozó, valamint halfeldolgozó vállalkozás is megtalálható.

A megfogalmazott célokban kiemelt szerepet kap az innovációra való törekvés, úgy, mint a Kaposvári Egyetem kutatási és labor kapacitásainak kiaknázása, és az ezen alapuló legújabb kutatási eredmények gyors beépülése és hasznosulása az élelmiszeriparban. A klasztertermékek piaci megjelenését támogatja az együttműködés által kidolgozott „Hazai ízek a Dél-Dunántúlról” védjegy. A védjegy alkalmazása a klaszter későbbi tervei között szerepel.

Az élelmiszerrel foglalkozó cégek legfőbb célja a klaszterbe lépéssel, hogy az élelmiszeripari kis- és középvállalatok érdekeltségét képviselve elősegítsék a klaszter tagjainak gazdasági erősödését, erősítsék pozíciójukat a piacon, továbbá növeljék érdekérvényesítő szerepüket.

Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter 2008.10.27-én alakult azzal a céllal, hogy tagvállalatainak egységes technológiaorientált fejlesztését, hazai-, illetve nemzetközi szintű versenyképességük fokozását támogassa, mind termékpiacaikon, mind a munkaerőpiac vonatkozásában.

A klaszter a versenyképesség fokozását két kulcsterületen tartja a leginkább szükségszerűnek, melyek közül az első a belső versenyképesség, azaz a munkaerő megtartási és munkaerő képzési képesség fejlesztése. A második kulcsterület pedig a külső versenyképesség, mely alatt a termék-, illetve szolgáltatási piacokon történő versenyképesség fokozását értik és célozták meg.

A klaszter és menedzsment szervezete ezen célrendszer mentén több mint 5 éve végzi üzletfejlesztési munkáját. A Pécsett alapított szervezet az évek során regionális jellegét megőrizve egyre több nemzetközi piacon aktív tagvállalattal bővülve végzi munkáját. A menedzsment szervezet támogatja tagvállalataink nemzetközi piacra lépési tevékenységeit, szakmai és pénzügyi hátteret próbál biztosítani ezen magas üzleti kockázattal bíró tevékenységekhez.

A Kék Gazdaság Innovációs Klaszter 2011. február 9-én alapult, 2013 decemberében pedig már elnyerte a nemzetközi ESCA „Bronze Label” minősítést is. Jelenleg 22 belső tagot tömörít, melyek a dél-dunántúli régióban tevékenykedő KKV-k. A Klaszter a fenntarthatóság, különösen az energetika témakörére fókuszálva összefogja a térség különböző tudással és kompetenciával rendelkező vállalkozásait, akik közösen valósítják meg az energiahatékonyság modelljét. Ezen kívül 60 külső tag is csatlakozott hozzá, melyek között szerepelnek a régió tudásbázisát alkotó PTE, számos magánszemély, valamint aktív, a környezettudatosság irányában elkötelezett önkormányzatok.

A Klaszter azzal a céllal jött létre, hogy a tagságot képező vállalkozások kompetenciáit egyesítve olyan komplex szolgáltatásokat nyújtson elsősorban energetikával kapcsolatosan az állami és az üzleti szféra szereplőinek, melyek az ügyfél probléma-definiálásától, a helyzetelemzésen keresztül, a kivitelezésen, s a finanszírozás megszervezésén át egészen az utólagos minőségellenőrzésig magukban foglalják azokat a tevékenységelemeket, amik elengedhetetlenek egy teljes körű szolgáltatáshoz.

A klaszterszolgáltatások célja az ügyfelek számára elsősorban az energia-, s természeti erőforrás-hatékonyság növelés szavatolása, ami a település-, vagy épület üzemeltetése kapcsán költségcsökkenést eredményez. A Klaszter ezt a célt olyan komplex műszaki, szervezeti, gazdálkodási megoldásokkal kívánja elérni, melyek megfelelnek a jelenkor ökológiai-gazdasági fenntarthatósági követelményeinek.

2011-ben került létrehozásra a Kézműves és Helyi Termék Klaszter, melynek köszönhetően a klasztertagok piaci helyzete javult, versenyképességük növekedett. A Kézműves és Helyi Termék Klaszter egy innovatív, széleskörű együttműködésen alapuló gazdasági kezdeményezés, melynek célja a hagyományőrző kézműves és helyi termékek hatékony, kreatív piacra juttatása és promóciója.

A klaszter keretein belül hozták létre a MADE márkát, mely ismert és elismert dél-dunántúli kézművesek, iparművészek és termelők összefogásával született. Azt az eltökéltséget képviseli, hogy a népművészeti és hagyományos kézműves termékek igenis visszakerülhetnek a modern ember mindennapjaiba.

A kezdeményezés célja, hogy egy egységes, modern és igényes arculat segítségével a vásárlók széles köre is megismerkedhessen a MADE-minőséggel, annak értékeivel. A MADE termékei ugyanis egyaránt őrzik a magyar kézműves tradíciók értékeit, és lehetnek hasznosak a mai, modern életvitel számára. A termékekre egységesen jellemző a kiemelkedő minőség, az egyediség, valamint a kézműves eljárások és a természetes alapanyagok alkalmazása.

A klaszter és azáltal a MADE küldetése, hogy a kereskedelem hatékony szervezésével, boltok és szakosodott üzletek segítségével a Dél-Dunántúl értékei a modern ember otthonában is megjelenjenek, a vásárlók használatba vegyék termékeit.

A MADE azokat a tudatos vásárlókat szólítja meg, akik a népművészetre, a kézműves termelésre, mint élő értékre tekintenek. A MADE alkotói a Dél-Dunántúl hagyományainak, értékeinek megőrzéséhez azzal járulnak hozzá, hogy segítik ismét élővé tenni azt.

A MADE termékek között szerepelnek teák, bonbonok, különböző kerámiák, fatermékek, illetve a több száz éves néphagyomány megörökítésére szolgáló busó is.

A Kreatív Ipari Klaszter 2007-ben alakult, menedzsment feladatait a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület látja el.

A klaszter létrehozásának céljai között szerepelt a versenypiacon való sikeres működés feltételeinek, valamint a kulturális innovációs hálózat és innovatív ágazati szereplők koordinált együttműködésének megteremtése. Ezen kívül fontos célként szerepelt a kulturális termékkínálat regionális marketingjének tervezése és szervezése, valamint a kulturális háttér tevékenységek és a kulturális, kreatív ipari tevékenységek indusztriális szabályrendszerének kidolgozása és vállalkozások inkubálása. Mindezekhez szükségesnek tartották és tartják megfelelő képzési rendszer kialakítását a kulturális ágazat fejlődési irányainak megfelelően, ami magába foglalja szakmai és továbbképzések szervezését is. Fontos továbbá a kulturális, kreatív ipar területén elért innovatív eredmények lehető legtöbb platformon történő kommunikálása, ehhez nemzetközi kapcsolatok építése, és fenntartható transznacionális üzleti modellek kidolgozása a klasztertagok sikeres internacionalizációja érdekében. Ennek elérése érdekében közösen dolgoznak az üzleti kapcsolatok erősítésén német, lengyel, orosz, olasz, bolgár, horvát és szlovén partnereikkel, kreatív ipari ágazati szereplőkkel.

A Kreatív Ipari Klaszternek jelenleg 45 tagja van, profiljuk szerint négy főbb csoportra bonthatóan: Művészet és design, Rendezvényszervezés és kulturális szolgáltatás, Marketing és kommunikáció, valamint Üzleti támogató tevékenységek.

Baranyából az elmúlt években több kezdeményezés indult a környezetipari szakterületen: a Dél-­Dunántúli Környezetipari Klaszter, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, és a Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter után 2013-ban létrejött a Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztő Klaszter.

A klaszter elsődleges célja az erőforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztése és gyártása, ill. eljárások kidolgozása. A klaszter által szoros együttműködés indulhat gyártók és beszállítók, a keresleti és kínálati oldal között, bevonva a hazai, főként a pécsi kutatóhelyek tudásbázisát is.

Ezen kívül a klaszter létrehozásának másik fontos célkitűzése a munkahelyteremtés. A gyártók tevékenységének összehangolása lehetővé teszi, hogy a térség a beszállítói pozíció helyett teljes termékláncok előállítója legyen. Ez nem csak a térség jövedelemtermelő képességét javítja, de a magasan képzett szakemberek megtartását is elősegíti, így új munkahelyeket teremt.

A klaszter termékpalettája várhatóan lefedi a kommunális ágazatban szükséges eszközök zömét: települési szilárd és folyékony hulladék szállítására alkalmas eszközöket, útkarbantartó és síkosság mentesítő berendezéseket, vízi közmű fenntartásához szükséges járműveket, platós és ponyvás áruszállító felépítményeket, melyek mind a jelenlegi megrendelésekre alapozva további piaci bővülésre nyújtanak lehetőséget.

A Mecseki Bányászati Klaszter 2013. december 12.-én alakult meg azzal a céllal, hogy a bányászati tevékenység újraindításában, működtetésében és fejlesztésében érdekelt bányavállalkozások, állami, önkormányzati szervek, egyéni és társas vállalkozások, tudományos és oktatási intézmények és egyéb szervezetek hosszú távú és eredményes együttműködését elősegítése. Ezen felül a növekvő lakossági és ipari energiaigények, a másodlagos felhasználás alapanyag kielégítését szolgáló – a környezet védelmét is figyelembe vevő – kitermelés támogatásának elősegítése is a célok között szerepelt.

A klaszter keretein belül 2015 szeptemberében a Pécsi Tudományegyetem és Komló Város Önkormányzata között aláírt együttműködési megállapodás arra irányult, hogy a partnerek feltárják a mecseki szénvagyon alternatív felhasználásának lehetőségeit, különös figyelemmel az ún. tisztaszén-technológiák alkalmazhatóságára, tudományos kutatásokon és a jó gyakorlati példákon nyugvó megalapozott terveket és prognózisokat készítsenek, a szénvagyon hasznosítás hosszú távú, költséghatékony módszereire. Az együttműködés stratégiai célja olyan fenntartható, fejlődőképes iparág alapjainak megteremtése, amely integrálja mindazokat a tudományágakat, technológiákat, amelyek a tiszta szén technológiákkal összekapcsolt vagy összekapcsolható módon lehetővé teszik más erőforrások (pl. hulladékok, biomassza, megújuló erőforrások) innovatív, magas hozzáadott értéket eredményező hasznosítását, valamint a környezeti fenntarthatóságot piacképes módon támogató egyéb hatékony megoldásokat.

A tervezett megvalósítás módja egy olyan keretprogram kialakítása, mely alapján lehetővé válik az egyes konkrét feladatok megfogalmazása a legjobb szakértők, egyetemek, kutatóhelyek és vállalkozások bevonásával.

A klaszter és az együttműködés átfogó célja a szénbányászat és feldolgozás helyi adottságoknak megfelelő, gazdaságos és környezetkímélő technológiai láncának és az ehhez szükséges beruházások kialakításának előkészítése komplex módon, bemutatva a lehetséges pótlólagos előnyöket.

A Pécsi Kesztyű Klaszter a Pécsen, illetve Pécs környékén működő, minőségi kesztyűgyártással foglalkozó, illetve a kesztyűgyártáshoz szorosan kapcsolódó cégeket foglalja magába.

Tagjai a több mint 150 éves pécsi tradíciónak megfelelő módszerrel, jellegzetes gyártási technológiával készítik termékeiket. Ennek egyik különlegessége az asztali –más néven kézi- szabás, aminek köszönhetően a kesztyűk egyedi méretezése elképesztően pontos és biztosítja, hogy hosszabb távú viselés után sem nyúlik el.

A szabás az egyik alappillére az egyedülálló minőségnek.

Ahhoz, hogy a klaszter tagjai első osztályú terméket készítsenek, elengedhetetlen a kiváló minőségű alapanyag. Ezért a Pécsi Kesztyű Klaszter tagjai a legjobb beszerzési forrásokból szerzik be a bőröket és a felhasznált anyagokat.