Regenteg kutatás bemutatja, hogy a mai ember problémáit az úgynevezett mismatch, azaz az evolúciós össze nem illés lehet a kiváltó ok. Ennek illusztrálására több adat vagy aktuális példa hozható fel.
Például a D-vitamin hiány miatt látható az, hogy délről északra haladva a rák előfordulási gyakorisága növekszik. Ide sorolható mind a szklerózis multiplex, vagy az 1-es típusú cukorbetegség is. Az 1980-as években ismerték fel, hogy a “változatos, egészséges” étrend során B12 vagy folsavhiány alakulhat ki. Ezen vitaminok hiánya miatt velőcsőzáródási probléma is jelentkezhet a születendő gyermekeknél.
A “nyugati diéták” problémái
A ma jelenlévő civilizációs betegségeket érintő kutatások akár az új diéták emberi szervezetre gyakorolt hatását akár evolúciós szempontból vizsgálták, hozzávetőlegesen ugyanarra a következtetésre jutottak. Mind a mediterrán étrend tudományos irányzatai, mind a divatos diéták (például az alacsony glikémiás telítettség étrend, Rosedale étrend, stb.), valamint a lowcarb diéta esetében arra a következtetésre jutottak, hogy ezek elsődleges problémája a finomított szénhidrátok túlzott mértékű fogyasztása. A paleo annyiban tér el az előbb említettekhez képest, hogy evolúciós szempontokat vesz elsődlegesnek a javasolt táplálékok megválasztásához. A hangsúly a PaleoCentrumnál is az ajánláson van, semmi sem kötelező.
Tévhitek a paleo étrendről
A létező egyik legnagyobb tévhit a paleo diétával kapcsolatban az, hogy ennek az étkezési módnak a modellje az ősember táplálkozása lenne. Erre a rövid és egyértelmű válasz: nem az. Fontos, hogy a paleo étrendet nem régészeti leletekből vagy népszerű diétaszerzők alkották meg, hanem olyan tudósok, akik ma élő “kőkori” emberek étkezési szokásait vizsgálva alkották meg a paleo módszert. Az egyik legnagyobb tévhit az, hogy a paleo étrendben mindent nyersen kell fogyasztani. Ez nem így van, ugyanis a tüzet már nagyon régóta ismeri mind az ember, mind a szervezetünk, így genetikailag is már alkalmazkodtunk a főtt ételhez.
Új világ, új problémák
A civilizációs betegségek az elmúlt 1-2 évszázad során váltak rendkívül gyakorivá, az 1800-as években a teljes lakosságot tekintve csupán 1-5% volt elhízott, valamint mind az infarktus, mind a cukorbetegség rendkívül ritka volt. A rákos megbetegedések és elhalálozások is sokkal alacsonyabbak voltak a mai arányokhoz képest. Természetesen mondhatjuk azt, hogy azóta sokkal több élelem érhető el a lakosság számára, így “könnyebb” elhízni, de a táplálék összetétele is sokat változott az évtizedek során. Gyorsan felszívódó keményítők, valamint a gabonafélék túlzott használata, amelynél a legnagyobb probléma a glutén. Egyre több idegrendszeri, immunológiai problémával áll kapcsolatban, amely jól bizonyítja, hogy az alkalmazkodás sokkal több időt vesz igénybe.
Semmi ördögtől való nincs abban, ha az ember olyan táplálékot fogyaszt, amely sokkal “természetesebb” és egyben az asztalra került étel mind elkészítési módját, mind tartalmát tekintve több ezer éves múltra tekint vissza.
