Székesegyház

A pécsi püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. Első püspöke a francia származású Bonipertus volt. Templomáról kevés adat maradt ránk. Feltehető, hogy az első templom valamely ekkor még meglévő ókeresztény kápolna lehetett. A Képes Krónikából tudhatjuk meg, hogy 1064-ben, amikor Salamon királyt Pécsett megkoronázták, a következő éjszaka támadt tűzben „a harangok lezuhantak a tornyokból”. Ekkor tehát már volt templom, amelyet a tűz után teljesen újjá kellett építeni. A XI.-XII. század fordulóján épült meg az öthajós, keresztboltozatos altemplom, máig megőrizve monumentális, szép belső terét. A valamivel későbbi felső templom három hajós, kereszthajó nélküli, bazilika rendszerű épület. Négy tornya közül kettőt a XII. század elején, a másik kettőt a század végén emelték. A középkorban a templom-belsőt gazdagon díszítették kőfaragványokkal és falfestményekkel, amelyeket a török hódoltság idején részben elpusztítottak, majd a következő századokban történt többszöri átépítések elfedtek. Csak az 1883-1891 között végzett újjáépítés alkalmával kerültek elő a középkori díszítmények. Ekkor a faragott köveket kiemelték a falakból, a falfestések maradványairól pedig vízfestmény másolatokat készítettek. Az újjáépítésnél a XII. századi székesegyház bazilikális építészeti rendszerét megtartották. A terveket az osztrák Friedrich von Schmidt készítette, a munkálatokat Kirstein Ágoston vezette.

A neoromán stílusban újjáépült székesegyház a románkori elődjéhez hasonlóan három hajós, kápolnasoros, sík mennyezetű és négy tornyos bazilika. Belsejének igen gazdag kifestése a XIX. századi historizmus jegyében született. A falakat és a mennyezetet teljesen betöltik a bibliából vett történetek és a magyar szentek ábrázolásai. A hajókban a falak festményeit az osztrák Karl Andreä és Moritz von Beckerath, a kápolnákban Székely Bertalan és Lotz Károly készítette. A figurális faragványokat és az altemplom-lejárók eredeti díszítésének másolatait Zala György, a homlokzat déli kapuja feletti domborművet, valamint az árkádok oszlopain álló apostol szobrokat Kiss György alkotta. Ez utóbbiakat 1962-63-ban Antal Károly újabb szobraival cserélték ki. A bejárat nyitott előterében Rétfalvi Sándor kettős bronzkapu kompozícióját avatták fel 2000. december 30.-án. A külső bronzkaput szőlőindákra felfűzött levelek és szőlőfürtök alkotják, közöttük megbúvó madarakkal, kis gyíkokkal és a püspökség alapítására utaló figurális jelenettel. A belső bejárati kaput 22 aranyfényű bronz dombormű az ószövetségből idézett jelenetekkel díszíti.

Az egykori bazilika mai, újjáépített formájában is a középkori templom varázsát közvetíti. A négytornyú székesegyház a püspöki palota és a levéltár-plébánia épületeinek ölelésében, az előtte tárulkozó mediterrán térrel a város legszebb látványa, az idelátogatók maradandó élménye.

Janus Pannonius (1434-1472) humanista költőnk, pécsi püspök csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A püspökség valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok 2008 tavaszán kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a leletek Janus Pannonius földi maradványai. 2008 őszén ünnepélyes keretek között került sor az újratemetési ceremóniára, mely során a pécsi székesegyház altemplomában, Dulánszky Nándor püspök mellett helyezték végső nyugalomra a költőt.

7621 Pécs, Szent István tér
T.: +36 72 513 030
T.: +36 72 513 057
programiroda@ordinariat.hu
www.pecs.egyhazmegye.hu

04.01-10.15:
H-P: 10.00-19.00
H-P.: 17.00-17.45 orgonazene ingyenesen hallgatható
10.16-03.31:
H-V 10.00-16.00

Istentiszteletek idején a székesegyház nem látogatható
Miserend:
Hétköznap - 18.00
Vasárnap - 8.00, 9.30 (gyermekmise), 11.00 (latin), 18.00

Felnőtt                                                   800 Ft
Diák                                                       500 Ft

Kombinált belépő
(érvényes a Székesegyházba, a Dómmúzeumba és a Püspöki Pincészetbe)
Felnőtt                                                1100 Ft
Diák                                                       600 Ft