A mai Pécs – A Kultúra Európai Fővárosa 2010-ben

A XXI. századi Pécs élettel teli város, mely sokszínűségéről, szellemi és kulturális gazdagságáról ismert. A fővároson kívül Pécsett a legnagyobb a kulturális intézmények hálózata, itt a legnépesebb a kultúrával foglalkozó értelmiségi réteg.
• Pécs diákváros, közel 30 ezer egyetemistával. A Pécsi Tudományegyetem ma a város legnagyobb munkaadója, ahol az alkalmazottak száma több mint 5 ezer.
• Pécs a művészetek városa, a különböző művészeti ágak alkotói a legszélesebb választékot kínálják a város lakóinak és az idelátogatóknak a művészeti élet minden terén.
• Pécs a múzeumok városa, a modern és kortárs művészet vidéki fellegvára. Számtalan kiállítás, képzőművészeti, iparművészeti, történeti, régészeti, néprajzi, természettudományi gyűjtemény tárja értékeit a nagyközönség elé.
• Pécs a fesztiválok városa, tavasztól őszig hangulatos otthont nyújt országos és nemzetközi színházi, film, zenei, népzenei fesztiváloknak.
• Pécs a nemzetiségi kultúrák találkozásának és a nemzetiségek békés egymás mellett élésének városa.
• Pécs a világörökség városa, közel 2000 év óta jelentős kultúrák kedvelt helye. Szinte minden évszázad hagyott itt értékes nyomokat. A város IV. századi késő-római ókeresztény temetője az UNESCO világörökség része.
• Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz, melyre nagyszabású beruházásokkal, színvonalas kulturális programokkal készül.

Pécs ma egy stagnáló régió központja. Gazdasági karakterét a szolgáltatások (elsősorban az oktatás) határozzák meg, ám ahhoz, hogy új növekedési pálya nyíljon a város és környezete előtt, támogatásra van szüksége. A lehetséges gazdasági kitörési pont Pécs és régiója számára a kulturális ipar és a turizmus. Az Európa Kulturális Fővárosa cím éppen ennek a fejlődését segíti elő. A városnak nemcsak arra nyílik esélye, hogy nagyszabású beruházásokat, kulturális fejlesztéseket hajtson végre, hanem arra is, hogy újra felfedezze önnön városiasságát, élőbbé tegye az utcákat, élhetőbbé a környezetet, lakóival is felfedeztesse kulturális és épített örökségét.

Pécs beépült a természetbe, a Mecsek erdőségébe, ugyanakkor olyan város, amelynek központja megőrizte hagyományos szerepét. Középváros, amely a városi élet más modelljét mutatja fel, mint a metropoliszok vagy a kisvárosok. A hagyományos ipari termelés és a bányászat visszaszorulása sok európai várost érintett hasonló módon az elmúlt évtizedekben: megnőtt a munkanélküliség, csökkentek a városi bevételek, s ennek következtében a közkiadások is, így csökkent a közintézmények szolgáltatási színvonala is. Fogyni kezdett a város lakossága, a munkáskerületekben szegregációs folyamatok indultak el, s az üresen maradt bánya- és ipartelepek iránt nem volt befektetői érdeklődés. A városi fejlesztések iránya a kultúra, az informatika és az életminőség elemei felé fordult.

Ez a folyamat játszódik le napjainkban Pécsett is. A város vezetése azt keresi, miként lehet örökségipari beruházásokkal felújítani a történelmi városrészek épületállományát és közterületeit, miként lehet fejleszteni a város iparágait, szimbolikus gazdaságát, s ott tartani a településen a fiatal, kreatív nemzedékeket, miként lehet Pécset hosszú távon a kultúra városává fejleszteni. Ehhez nyit kaput 2010, az Európa Kulturális Fővárosa program, mely a város fejlődésében három nagy folyamat katalizátora lesz: felgyorsítja az ipari és bányavárosból kulturális várossá változást, a regionális várossá alakulást és a nemzetközi regionális kulturális központtá válást.