A török hódoltság kora

A mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én vesztette életét bandériumával együtt Móré Fülöp, Pécs püspöke, város földesura. A csatavesztés hírét a menekülők hozták meg. A törökök megjelentek Pécsett is és ostrom alá fogták a várost, de bevenni nem tudták. Ekkor elvonultak és csak 1529-ben tértek vissza. A város lakói ahelyett, hogy védekeztek volna, kaput nyitottak a törököknek, hogy elkerüljék az ostromot. A harc nélkül „győztes” csapatok azonban fosztogattak, a menekülőket elfogták, s a piactéren legyilkolták. Három nap után, távoztukban felgyújtották a várost. A rablástól és a tűzvésztől csak a belső várban lévő székesegyházat sikerült megmenteni. Buda elfoglalása (1541) után a török ismét célba vette Pécset. Szándékának alig állhatott ellen a térség kisszámú katonasága. A város falai, házai romokban voltak, a lakosság megfogyatkozott. Szolimán szultán 1543-ban megindította újabb hadjáratát és elfoglalta Pécset is. A papság és a nép nagyrésze elmenekült. A katonák a menekülőket fosztogatták, a védekezőket megölték. Ekkor szóródtak szét a székesegyház és a többi templom régtől őrzött értékei, műkincsei. A törökök berendezkedtek a városban.
Pécs 1600-tól „szandzsákbég”-i székhely lett. A szandzsákat kerületekre osztották. A pécsi szandzsákbég a XVII. század közepén helyőrséggel, a „szpahi” birtokosokkal és katonáikkal együtt kétezer fegyveressel rendelkezett. A városi építkezések és átalakítások ezidőben főként vallási célt szolgáltak. Buda után Pécsett volt a legtöbb mohamedán templom, iskola, kolostor, fürdő és közút. Szatmári György tettyei reneszánsz nyári palotájából például dervis-kolostor lett. A Szent Bertalan templom helyére épült Gázi Kászim pasa dzsámija, a Kórház téren Jakováli Hasszán pasa dzsámija és medresze (iskolája), minaretje, amely Magyarországon az egyetlen, dzsámijával együtt megmaradt török emlék. Feltárták Memi pasa fürdőjének maradványait, és a XX. századig megvoltak a török csorgó-kutak a városban, amelyekből mintegy negyvenet számláltak a török időkben. Máig épségben őrizzük a híres török orvos, Idrisz Baba türbéjét (sírját), amelyhez eljárnak a török zarándokok.

Pécs városi jellegét a török időkben is megőrizte, lakói kézművesek, kereskedők voltak. A korábbi fejlett ipara ugyan kisebb térre szűkült, de megmaradtak a közösség szükségleteit ellátó tevékenységek. Nagy számban működtek a malmok, a tettyei völgyben például tizenöt, de Szabolcsban és az ürögi patakon is négy-öt. Egyet a törökök is építettek, máig ismert neve a „Basamalom” A törökökkel több kézműves is érkezett, így a fazekasok, akiktől átvehették fejlettebb technikájukat magyar társaik. Gazdagították a betelepült törökök a bőripart, gyártottak korábban nem ismert bőröket. A magyar iparosok a város és a környező falvak magyar lakosságának dolgoztak. Pécs ipara a hódoltság idején keveset és lassú ütemben fejlődött, inkább kiegészült, színesedett a balkáni kézműves iparral.
A város lakossága az iparból nem tudott megélni, ezért mezőgazdálkodással is foglalkozott. Jellemző volt az önellátásban a fejlett kertkultúra, amely korábban nem ismert fajtákkal bővülhetett. Ilyen a ma is híres pécsi kajszibarack, a cseresznye, szilva, körte. A törököknek köszönhetjük a fügefa, a padlizsán, a kukorica, a dohány, a szömörce meghonosítását. Megtartották korábbi jó hírüket a pécsi szőlők és borok. Tudósítás szólt arról, hogy Zrínyi és Hohenlohe katonái a pécsi pincékben sok ezer csöbörre való bort találtak. „ A pécsi bor jó – írták – de többnyire mind veres”. A török kereskedők kis boltjaikban és az utcán árusítottak, főleg textilt, vas-és rézárukat, fűszereket, gyümölcsöt.
A magyar lakosságot a török rendeletek sokféle tiltó szabállyal sújtották. Fejadót fizettek megszabott időben, de gyakran rendkívüli alkalmakkor is, amikor a beszedők önkénye még fokozott. Általában nagy volt a szegénység és terhelően sok a megszorítás. Megszabták, hogy házaikat csak sötét barnára, vagy feketére festhették, hajukat nem bonthatták ki, a betérő moszlimok előtt fel kell állniuk, stb. A városon belül keresztény templom nem lehetett és istentiszteletet sem tarthattak. Csupán a városon kívül őrizhették meg az egyetlen Mindenszentek templomát a keresztény hit különböző felekezeteinek közös használatára. A reformáció elterjedése idején e helyen volt a híres pécsi „Disputa” (hitvita) a kálvinisták és az unitáriusok között 1588-ban. A fokozatos török terjeszkedés a XVII. század közepéig tartott, ez után gyors hanyatlás következett. 1686. szeptember 2-án visszafoglalták Budát. A seregek egy része Pécs bevételére indult. 1686. október 22-én , 143 évi török uralom után Pécs városa is felszabadult.