Az I. Világháború kora és a szerb megszállás

A szarajevoi merénylet után (1914. június 28.) kirobbant világháború Magyarországot is – mint az Osztrák-Magyar Monarchia részét – közvetlenül érintette. Ausztria hadat üzent Szerbiának és 1914. július 28-án Magyarország is belépett a háborúba. A monarchia együttesen 400.000 embert, majd pótbehívásokkal még további több ezret mozgósított. A háborús események természetesen Pécs városára is hatással voltak. A 18-50 éves kor között hadba hívott férfiak hiánya, s a háború költségei miatt a gazdasági termelés a mélypontra süllyedt. A négy évig tartó háború rengeteg áldozatot követelt és a város minden tartalékát felélte. A gyárak nagy része kénytelen volt felfüggeszteni a működést. A Zsolnay gyárban a bevonult szakemberek helyett hadifoglyokat állítottak munkába. A város asszonyai önkéntes betegápolást vállaltak a sebesültekkel megtelt kórházakban. Mattyasovszky Zsolnay Margit elbeszélte, hogy mivel nem volt gyógyszerük, a fekélyes sebek fertőtlenítésére „víz-ágyat” használtak, azaz hosszasan folyóvíz alatt tartották a sebet. A lakosság évtizedek múltán is gyakran felidézte a háborút, a hosszú évek hadifogságát, az apák elvesztését, s a trianoni béke-diktátumot, amely az ország igen nagy részét elszakította. Az 1920. június 4-én a Versailles-i Trianoni Palotában aláírt békeszerződés Magyarországot megfosztotta legalapvetőbb védelmi jogaitól és 200 millió aranykoronát szabott ki jóvátételként. Nyersanyag forrásai megszűntek, gazdasági kapcsolatait, kereskedelmét vámkorlátozásokkal tették lehetetlenné.

Pécs 1918-1921

Pécsre a háború utolsó időszakának történései különösen súlyos csapásokat mértek. A monarchia felbomlásának évében az Oroszországból hazatérő és új forradalmi eszmékkel feltöltött katonákat, a 6. gyalogezredet 1918. május 20-án újra a frontra szándékoztak vezényelni. A csapatok megtagadták a parancsot, feltörték a fegyverraktárakat és a forradalmat éltetve szállták meg a várost. Összecsapásokba keveredtek és a polgárságot is felfegyverezték, majd maguk mellé állították a bányászságot. A zendülést természetesen leverték, 17 zendülőt halálra ítéltek. Októberre a Monarchia összeomlott, miközben a fővárosban győzött a polgári demokratikus forradalom, Pécsett létrehozták a Nemzeti Tanácsot. A város forradalmának azonban gátat szabott az a tény, hogy a belgrádi konvenció értelmében 1918. november 13-án Pécset és Baranya nagyobb részét megszállták a szerbek. A megszállás ellen tiltakozott a város népessége és Szlavóniára, a Bácskára és a Bánátra is átterjedt a sztrájkhullám. A pécsi Szociáldemokrata Párt tiltakozása talán befolyásolta a trianoni békekötőket is abban, hogy a terület nagy része magyar maradjon. 1921. augusztus 10-én az Új Dunántúl című napilap jelentette be, hogy a szerbek által megszállt területeket át kell adni Magyarországnak. A szerbek válaszul augusztus 14-én a Széchenyi téren kikiáltották a Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, melynek feladata, hogy "megvédelmezi ezt az új államot a terrorisztikus magyar nemzeti hadsereg bevonulásával szemben". A köztársaság elnöke a nagybányai művészkörhöz tartozó Dobrovics Péter festőművész lett. Augusztus 21-én 108 főnyi csendőrség érkezett Pécsre, hogy biztosítsa a nemzeti hadsereg alakulatainak bevonulását. Újra magyar várossá lett Pécs, de számolnia kellett Magyarország egyre súlyosabb gazdasági viszonyainak kiszolgáltatottságával.