Magyar English Deutsch Österreichisch Vakok és gyengénlátók
História
Szálláskereső
Év/hónap/nap

Éjszakák
Személyek
Programkereső
Év/hónap/nap/időszak

Keresés
Kiadványok
Aktuális hőmérséklet: 11℃
kellemes (éjszaka)
2012. máj. 19, szombat 00:43
Főoldal  »  Látnivalók  »  História  »  Első népek a város területén

Őskor

A régészeti kutatások bizonyítékai szerint a mai város és környékének területe az i.e. V. évezredben népesülhetett be. A mai Pécs városának az őskori települések jelentik a kezdeteit. A történelem előtti korokban, bár életre alkalmas barlangok nincsenek e tájon, mégis találni az ember által eltört állatcsontokat és tüzelésre utaló nyomokat.

Az újkőkor

A Mecsek hegység déli lejtői az újkőkor emberének lakóhelyéül szolgáltak. Az újkőkor korai és középső szakaszában, az i.e. IV. évezredben a „dunántúli vonaldíszes kerámia” népe élt itt. Jelenlétüket bizonyítják a Pécs-Erzsébet telepen, a Makár hegyen, Pécs-Szabolcs Középhegy területén, a Megyeri réten talált bekarcolt vonalas díszű, gömbtestű edények töredékei. Az i.e. 2800 körüli években a lengyeli kultúra népe telepedett meg a Pécs-közeli, fentebb felsorolt helyeken, valamint Zengővárkony határában. Ez utóbbi területen a lengyeli kultúra legnagyobb települését tárták fel, értékes leletekkel, kerámia edényekkel, emberi figurákkal. Ismert, kedves emberi ábrázolás közöttük egy szoptató anya, amely edény-fülként szolgált. Több csőtalpas tál, festett állat-edény volt a feltárt település anyagában. Mindezek megtekinthetők a Régészeti Múzeum kiállításán.

Rézkor

A rézkor három szakasza az újabb kutatások szerint az i.e. 4000-2000 közötti időhatárokba sorolható. A lelőhelyekről elnevezett „Balatoni csoport” első és második fázisában Pécsett a korábbi telepek továbbélése jellemző. A késői szakaszban Pécs-Szabolcs, Pécs-Makártető, Makár-alja mellett azonban már a mai város külterületén, Rácvárosban, Kertvárosban, s a laktanyánál is előkerültek leletek, főként edények és edénytöredékek.

Korai Bronzkor

A korai bronzkorban a Kárpát medencében több népcsoport telepedett meg. Egyik ilyen a Baranya megyei Zók község határában élt. Ennek leletei alapján kapta a „Zóki kultúra” nevet a szakirodalomban, a több helyen feltárt hasonló leletekkel együtt „Szarvas-vučedol-Zóki, vagy csak Vučedol-Zóki formában. A Pécshez tartozó Nagyárpád területén 1963-1966 között egy teljes telepet tártak fel e korból, mintegy tízezer négyzetméter területen. Gödörházak, tűzhelyek és melléképületek, valamint kerámia edények, s egy női agyag idol került itt a felszínre. E kultúra további pécsi leleteit a Jakab-hegyen, Makárban, a málomi lőtéren, Üszögpusztán tárták fel. A középső bronzkor edényeire a mészbetétes technika volt jellemző. Temetkezési szokásuk a hamvasztás volt, az urnák mellett a sírban tálat, bögrét helyeztek el. A leletek között gyakran találtak bronz tárgyakat is, függőket, valamint szerszámokat. A pécsi lelőhelyek az előbbiekben felsoroltak, s ez a telepek továbbélését mutatja.

A késői bronzkor

A késői bronzkor-korai vaskor, az un. „halomsíros kultúra” időszaka. Az ekkor érkező népcsoport új szokásokat, új fegyvereket és ékszer-formákat hozott magával. Az „urnamezős” időszaktól kezdve nagy bronzműves központok alakultak ki, ahol fegyvereket, szerszámokat, tűket készítettek. Pécs-Makárhegyen előkerült egy tokos balta. Ismert, hogy a bronz eszközök készítése mellett csont- és faművesség is volt.

A korai vaskor legjelentősebb lelőhelye a Jakab-hegy. Feltehető, hogy ez a földvár volt a fémművesség és a kereskedelem központja. Vasból fegyvereket, használati tárgyakat és ékszereket is készítettek. Koravaskori lelőhelyek Pécs város területén megegyeznek a fentiekben felsoroltakkal, és bővültek Cserkút, Kővágótöttös újabb feltárásaival.
A késői vaskor (i.e. VI.-I. század) történetéről már egyidejű források szólnak. A római császárkorban e provincia lakosságát „pannonok”-nak írták le. Más források „illír” etnikai csoportot jelölnek meg a pannon helyett. Baranyában a kelták telepedtek meg. A Pécs-Gyárvárosban talált kelta harcos sírja az i.e. IV.- III. századra tehető. Itt egy kelta temetőt tártak fel, s ekkor fibulák, karperecek és más ékszerek, szerszámok és fegyverek kerültek a Múzeumba. Ez a népcsoport 400 évig élt e területen, nemzetiségi, törzsi szervezetben. Fazekasok, kardművesek munkáit ismerjük, pénzverő központjuk volt. Pécs területét a mai köztemetőtől Cserkútig, Vasasig, a Makár- és Jakabhegyig „belakták”. Valójában ők lehettek Pécs őslakói.
 


Oldal nyomtatása |  Oldal küldése e-mail-ben