A reneszánsz Pécsett

Az itáliai reneszánsz hatását Magyarország fogadta be elsőként Közép-Kelet-Európában egy olyan korban, amikor a török invázió már közelről fenyegetett. A XV. század végén az Itáliában nevelkedett magyar főúri ifjak tanulmányaikból hazatérve magukkal hozták a humanista műveltséget, s vele a reneszánszt, a művészet minden területére kiterjedő új stílust.

Mátyás király

A reneszánsz kiemelkedő szereplőit Mátyás király budavári udvarában találjuk. Ismert, hogy Mátyás maga köré gyűjtötte korának legjelesebb tudósait. Híres volt, s máig nagy becsben tartott értékes könyvtára, a „Bibliotheca Corvina”, amelynek nagy része itáliai kódex-festők kézírásával és díszítményeivel készült. A király köréhez tartozott a későbbi pécsi püspök, Janus Pannonius, a latin nyelven író költő és nagybátyja, a nagyműveltségű Vitéz János, a király nevelője. A budai vár szellemi kultúrája az ország más városaiban is követőkre talált és kialakultak a humanista tudományok és a reneszánsz művészet központjai. A magyarországi reneszánsz virágzó építészetének emlékeit a 150 évig tartott török hódoltság elpusztította. Míg Európa más országaiban ma is megcsodálhatók teljes szépségükben a reneszánsz paloták és templomok, addig Magyarországon csupán az egykori, hasonlóan értékes építmények töredékei maradtak csak meg.

Janus Pannonius püspök kora

Pécsett a reneszánsz humanista szellemiségét és építészeti műhelyét a város földesúr-püspökei teremtették meg. A püspökvár ez időben végzett bővítései és a székesegyház belső díszítményei tükrözik ezt. Janus Pannonius pécsi püspöksége idején (1459-1472) Itáliából hozott műveltségével, költészetével járult hozzá Pécs szellemi kultúrájához Költeményei között több szól a városról. Itteni tartózkodása azonban sajnos csak rövid időszakot ölelt fel, mert miután szembefordult a királlyal, Pécs elhagyására kényszerült. Itália felé menekülése közben megbetegedett és a pécsi püspökség birtokában lévő Medve várában meghalt. Holttestét – félve a király haragját – hívei titokban hozták vissza Pécsre, majd a király engedélyével temették el a székesegyházban a krónikaírók szerint. 1991-ben, a székesegyház altemplomában végzett munkálatok közben – minden valószínűség szerint ezt a sírt, – Janus Pannonius sírját találták meg.

Szatmári György püspök kora

Pécs püspökei között e korban kiemelkedő volt Szatmári György mecénási tevékenysége. Fiatal politikusokat és költőket támogatott, ő gondoskodott Janus Pannonius verseinek kiadásáról is. A püspöki palota homlokzatát reneszánsz stílusban alakíttatta át, könyvtárat létesített és ő építtette a püspökvárban az „Aranyos Mária” kápolnát, amelynek az 1980-as években végzett régészeti feltárásakor gyönyörű aranyozott kőfaragványai kerültek a felszínre. Ma már csak romjaiban látható Szatmárinak a Tettyén emelt nyári palotája. Hagyatékának legismertebb reneszánsz-kori emléke a vörös márvány szentségtartó (pasztofórium), amelyet a székesegyház Corpus Christi kápolnájában lehet megtekinteni.

Város építészet

A pécsi reneszánsz művészet emlékeinek értékes leletei a Káptalan utca 2. sz. épületen 1955-ben előkerült homlokzati freskók, ablakok és az épület többszöri átépítésének egyéb maradványai. A több korszakban végzett különböző átépítések reneszánsz részletei Brodarics István 1524-1526 közötti préposti működéséhez köthetők. Az itt feltárt ablak-és ajtókeretek töredékei a Szatmári féle építkezések anyagához hasonlóak, ezért a kutatók feltételezik, hogy mindkét épületen azonos, helybeli kőfaragó műhely dolgozott. Reneszánsz építészeti részleteket őriz (kőkeretes ablakot, egykori kápolnát) a Káptalan utca 4. sz. épület is. A korszak jelentős egyházi építkezéseinek emlékein kívül a város területén több, ún. „szórvány” lelet is előkerült, ami azt bizonyítja, hogy e korban polgári építkezések is folytak. A török időkben lerombolt, gazdagon díszített polgárházak romjaira ráépült a török utáni város, ezért ezek maradványaira csak a legújabb kori építkezések szerencsés véletlenei során lehet rátalálni. 

Kisugárzás

A pécsi reneszánsz humanista mecenatúrája és építő-kőfaragó műhelyének kisugárzása fellelhető a város környékén lévő birtokok építkezésein, így a siklósi várban, Máré-várában és Pécsváradon is. Mindezek hagyatéka tanúsítja, hogy Pécs – miként korábbi évszázadaiban – a reneszánsz idején is jelentős kulturális központ volt.