Rendszerváltás

A rendszerváltás első programjai (Fordulat és reform, Reform és demokrácia, Társadalmi szerződés) 1986-1987-ben jelentek meg, és az első ellenzéki szervezet, a Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-én alakult meg Lakitelken.
Néhány hónap múlva Pozsgay Imre a rádió 168 óra című műsorában az 1956-os eseményeket népfelkelésnek minősítette. Az MSZMP (Magyar Szociális Munkás Párt) és az ellenzéki szervezetek közötti 1989.júniusi-szeptemberi tárgyalások (Nemzeti Kerekasztal) alapján 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, melyet 1990. március-áprilisban többpárti és demokratikus választásokat követtek.
Megkezdődött a társadalmi tulajdon magánosítása (privatizáció), megindult a szovjet csapatok kivonása, 1991. június 28-án feloszlott a KGST és július 1-én a Varsói Szerződés is.

Pécs a rendszerváltás után

A rendszerváltás során Pécsett és Baranya megyében fontos szerepet játszottak azok a gazdasági-szociális problémák, amelyek a szovjet támogatással hatalmon lévő vezetés legitimációját gyengítették.
Pécsett a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján a város feladatait egyoldalú iparszerkezet, válság sújtotta iparágak, a széntelepek kimerülése, a kiegészítő iparágak felszámolása, alulfejlett szolgáltató szektor, fejletlen infrastuktúra. Mindehhez tartoznak a lepusztult ipari területek, a bányászatból eredő tájsebek és a környezetszennyezési mutatók. Hasonló terhet jelentett az egyoldalúan képzett munkaerő, a pénzügyi, kereskedelmi, vállalkozói, piaci ismeretek és tapasztalatok, valamint a nyelvtudás hiánya, a kedvezőtlen szerkezeti összetételű szakoktatás.
Mindezt ellensúlyozták a város magas szintű felsőoktatási intézményei. Kísérő jelensége volt a rendszerváltásnak Pécsett is a népességcsökkenés, az elszegényedés, a halmozottan jelentkező szociális problémák és etnikai ellentétek.

A várost a rendszerváltás idején egyetlen európai törzsvonalhoz tartozó nemzetközi közlekedési fővonal sem érintette. A Pécs - Pogányi repülőtér fejlesztésének gondolatához a kormány is hozzájárult, ám a megvalósulás anyagi fedezetének teljes biztosításához jelenleg is folyik a partnerek keresése. Igen erősen fejlesztették Pécsett a hírközlést, Horvátország felé optikai, Bosznia felé pedig mikrohullámú átviteli rendszer megépítését tervezték. Pécs bekapcsolódott az Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózatba és látványosan bővülnek az Internethez kapcsolódás feltételei. A gazdasági önkormányzat megalakulása a piacgazdaság működése szempontjából igen nagy jelentőségű esemény volt. A Pécs – Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát 1994. október 26-án hozták létre, az országban elsőként. A 22070 helyi vállalkozó aktivitásának fokozódását várta mindenki a 12 szakmai osztállyal rendelkező szervezettől. A város energiaigényét a Pécsi Hőerőmű hosszú távon is biztosítja. A rendszerváltás óta folyamatos korszerűsítéseket végez, a szén – és gáz-energiáról fokozatosan tér át a bio energiára.
1995 decemberében privatizálták az energiaellátó társaságot, majd több pécsi gyárat privatizáltak, egyrészük külföldi nagyvállalatok kezelésében folytatja működését.

2004 májusa óta Magyarország tagja az Európai Uniónak, a gazdasági, politikai élet is erőteljesen átalakult. Jelentős beruházások valósultak meg országszerte, így Pécsett is a közösségi alapok támogatásával. Megindult a regionalizálódás folyamata, Pécs a Dél- Dunántúli régió központjává vált.